Újra karácsony van: Hogyan tudnék igazán szeretni és szeretve lenni?
"Viszont új parancsolatot írok nektek: azt, ami igaz őbenne és tibennetek, hogy múlik a sötétség, már fénylik a világosság." (János első levele 2:8)
Karácsonykor mindnyájan igyekszünk jobban szeretni egymást, és nagy erőket mozgósítunk, hogy ez megvalósuljon. Szeretetet próbálunk adni, de vágyunk kapni is, bár ez nem csak rajtunk múlik. Olykor a vásárláshoz hasonlóan tesszük ezt, mintha egy "szeretetautomatát" használnánk: bedobjuk a pénzérméket, hogy megkapjuk, amit megkívántunk. Tehetjük ezt az előttünk álló ünnepen is, és megpróbálhatjuk megvásárolni erre a pár napra a szeretetet. Több pénzt fizetünk a megszokottnál, bedobjuk a türelem, kedvesség, kegyesség érméit, és várjuk, hogy megkapjuk, aminek megfizettük az árát. Tudjuk, hogy ez nem így működik. Az igazi karácsony nem olyan ünnep, ahol a leértékelt szeretetből akciós áron többet vihetünk haza. A szeretet elcsépelt változatát bárhol megkaphatjuk, ilyenkor mindenhonnan ömlik ránk a szirupos változata. Viszont ha komoly vágy van bennünk az igazira, akkor a forráshoz kell mennünk: a szeretet maga Isten. Mi nem tudjuk megvásárolni, ára megfizethetetlen. Tanulni, gyakorolni viszont tudjuk, de csak Isten segítségével.
A szeretet komoly tantárgy Isten iskolájában. Nem akárki tanítja a tantárgyat: Jézus Krisztus, aki a leghitelesebb mestertanár, hiszen saját életével mutatta be. Az igazi szeretetbe bele kell tennünk az életünket, oda kell áldoznunk magunkat az oltárán, ez másképp nem megy. Az Isten fia megmutatta hogyan kell ezt tenni: feltétel nélkül szeretett, és minket is erre hív. A lecke úgy kezdődik, hogy szeressük Jézust úgy, hogy a Szentlélek vezetése alatt megtartjuk parancsolatait. Közben átformálódik életünk, és az Istennel kialakult szoros kapcsolatban megtanuljuk szeretni embertársainkat is. Komoly vizsgák vannak az élethosszig tartó iskolában. Talán ezen az ünnepen érkezett el a vizsga egyik időpontja számunkra. A családunk, gyülekezetünk körében várják, hogy jól teljesítsünk. A sikeres vizsgát meg lehet ünnepelni: hálát adni a tanárért, és együtt örülni a megszerzett tudás alkalmazásának lehetőségeiért. Persze előfordulhat az is, hogy megbukunk, ilyenkor viszont van lehetőség a pótvizsgára. A felkészítésben segítségünk lesz hűséges Tanárunk. Rugaszkodjunk neki újra, és sikerülni fog! Engedjük be az ünnepünkbe Krisztust, az igazi világosságot, amely leleplez minden utánzatot, és boldoggá teheti nemcsak ezt a pár napot, hanem az egész életünket!