Számolj Isten bölcsességével!
"Taníts úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk!" (Zsoltárok könyve 90:12)
A zsoltárban az ember mulandóságáról van szó. A zsoltár címe "Az örökkévaló Isten és a mulandó ember" bemutatja az élet és halál törvényszerűségének feszültségét. Az ember a bűn cselekvése által elszakította magát az Istennel való természetes közösségtől, amelynek következménye lett az elmúlás. A halál a bűn büntetése.
"Elmúlik minden napunk haragod miatt, úgy elmúlnak esztendeink, mint egy sóhajtás. Életünk ideje hetven esztendő, vagy ha több, nyolcvan esztendő, és nagyobb részük hiábavaló fáradság, olyan gyorsan eltűnik, mintha repülnénk." (Zsoltárok könyve 90:9-10)
Rohanó életünk során nem sok időnk marad "napjaink számolgatására". Tapasztaljuk, hogy a földi lét gyorsan elszáll, az időt nem tudjuk feltartóztatni. Találkozunk olyan életfilozófiával, amely megpróbálja száműzni vagy elrejteni a halált, és nem akar tudomást venni az elkerülhetetlen végről, ezért nem is tartja fontosnak a készülést erre a pillanatra. Mindent a jelen örömének rendel alá, és a lelki életet elhanyagolva akarja kiélvezni az utolsó cseppig a testi lét örömeit. Ez a gondolkodás nem számol a valósággal, és elutasítja az Isten bölcsességét, amely támaszt és vezetést nyújthatna az elkerülhetetlen időszakban. Kísértése a hárítás csapdájába sodorhatja a szenvedést, félelmet elutasító embert, akit így készületlenül érhet a halál.
Az igei üzenet erőteljes: készülj, mert nem tudod, melyik pillanatban kell elhagynod a földi létet, átlépve az örökkévalóság kapuját. Ebben a megvilágításban felértékelődik az idő jelentősége. Mivel töltjük el életünk ajándékba kapott éveit? A zsoltáríró az élet Teremtőjéhez fordul kérésével, imádsága iránytű lehet számunkra is. Arra biztat, hogy Isten bölcsességét vizsgálva ismerjük fel a földi létünk célját, találjuk meg elhívásunkat, és éljünk az Isten által elkészített lehetőségekkel. A Krisztusban hívő ember nem utasítja el a lét természetes örömeit, csak számol a vetés-aratás törvényszerűségével, és úgy állítja fel a fontossági sorrendet az életében, hogy készül az Istennel való találkozásra. Jézus Krisztus feltámadásával legyőzte a halált. Isten azt ígéri azoknak, akik elfogadják az evangélium igazságát, hogy üdvösséget kapnak Krisztusban. Így a földi élet kiszámíthatóvá, az elmúlás terhe elhordozhatóvá, a halál a szeretett Megváltónkkal való örömteli találkozássá válhat.