Nagytakarítás

"Ellenben azt, ami nekem nyereség volt, kárnak ítéltem Krisztusért. Sőt most is kárnak ítélek mindent Krisztus Jézus, az én Uram ismeretének páratlan nagyságáért." (Pál levele a filippiekhez 3:7-8)

Erős kijelentés ez egy olyan ember szájából, aki a Jézussal való találkozása előtt az életében mindent feltett arra, hogy Mózes törvényét megismerje, annak tanítója legyen, és üldözze Krisztus tanítványait. Pál egy agilis fiatalember volt, aki elindult a farizeusi élet pályáján, majd mindent elengedett, ami addig fontos volt számára. Feladta az akkori értékes, népszerű, elismert vallásos életet egy üldözött hit miatt. Mi történt Saullal, elment a józan esze? A Jézussal való találkozása során megtapasztalta, hogy a keresztények bizonyságtétele igaz, hogy Krisztus nem egy elképzelt személy, hanem élő, feltámadott Úr. Olyan erővel ragadta meg Jézus szeretete, hogy mindent feladott, ami addig értékes volt számára. Megváltozott a cél, az irány, egy új, Krisztusért égő élet útjára tért a vallásos képmutatás halott útjáról. Volt bátorsága az értékesebbet választani, a megszokott, biztonságosnak tűnő gyakorlattól elszakadni, mert felismerte, hogy a régiben sok volt a képmutatás és az emberi okoskodás. Saul új nevet kapott, de ami ennél is fontosabb, új életet. Isten Szentlelke bevilágított Pál szívébe, és rámutatott mindenre, ami addig hazugság és tévedés volt. Megmutatta, hogy mit kell kidobálni az életéből, mitől kell megszabadulnia. Pál bátor ember volt. Milyen aktuális üzenetet kaphatunk a történetből?

Lassan meg kell birkóznunk a tavaszi nagytakarítás feladataival. Ilyenkor a napfény bevilágít, és megmutatja a sötétben nem látott pókhálókat, porcicákat. Jön a lomtalanítás ideje, és sokaknak fejtörést okoz, hogy milyen felesleges dolgoktól lehetne megszabadulni. Mérlegeljük, mi a használható, és minek van még értéke. Itt az ideje a lelki nagytakarításnak is! A húsvét élő üzenete bevilágított a szívünk mélyére, megláthattuk lelkünk sötét, értéktelen dolgait, amelytől megszabadulhatunk. Jézus Krisztus a legnagyobb "takarító". Milyen rossz szokások vesznek el erőt tőlünk? Milyen emlékeket, a múltból ránk törő üzeneteket, "bélyegeket" kellene elengednünk? Kik azok, akik csak kihasználnak bennünket, akik bántanak, akikkel a kapcsolatunk megbénít minket? Kiktől, miktől kellene megválnunk? Melyek azok a dolgok, amelyek gátolnak abban, hogy végre Istenre figyeljünk, és végleg átadjuk az életünket Krisztus kezébe? A tavaszi nagytakarítás után jó a lakást átjáró friss illat, a tisztaság, amelyre mindenki vágyik. Lelkünknek is felüdíti a szabadság, amelyet csak Jézus Krisztustól kaphatunk meg. Mi tudunk-e olyan bátor emberekké válni, mint Pál? Istennel lehetséges!