Megnyílt az ajtó

"Kérjetek, és adatik nektek, keressetek, és találtok, zörgessetek, és megnyittatik nektek. Mert mindaz, aki kér, kap, aki keres, talál, és aki zörget, annak megnyittatik." (Lukács evangéliuma 11,9-10)

Életünk során sok ajtó előtt kell megállnunk: némelyek megnyílnak, mások zárva maradnak. Nem szeretjük a zárt ajtókat, legtöbbször akadályként tekintünk rájuk, pedig lehet, hogy elhibázott utaktól óvnak meg bennünket. Az álmaink és a vágyaink is zárt ajtók elé sodorhatnak minket, ahol hosszú időn át toporgunk, esetleg türelmetlenül dörömbölünk, és ha még sem nyílnak meg, csalódunk. Előfordulhat velünk, hogy mégis a csukott ajtók előtt kell várakoznunk, és türelmesen zörgetve kellene kivárnunk a mi időnket.

Lehetnek előttünk nyitott ajtók is, amelyek nem keltik fel az érdeklődésünket, nem szimpatikusak számunkra, pedig a túloldalon Isten által elkészített lehetőségek várnának ránk, amelyek áldások lehetnének számunkra. A Sátán is nyit ajtókat az ember számára, ahol csábító ajánlatok a bűn rabságába taszíthatják a testi élvezeteket hajszoló gyanútlant. Hogyan dönthetünk helyesen ezekben a helyzetekben? Jézus tanítása segíthet.

A bűn bezárta az Istenhez vezető ajtót az emberiség számára, Jézus Krisztus kereszthalála a bűn falát ledöntve megnyitotta a mennyország kapuját, ahol helyreállhat a kapcsolat az Atya és gyermekei között. Jézus kitartásra, állhatatosságra biztat bennünket, csodálatos az általa megadott sorrend. Kérjünk, és a válaszban megkapjuk a bátorítást. A Megváltó biztat, hogy keressünk, és kapunk iránytűt, melynek segítségével megtalálhatjuk az utat, ami elvezet a nekünk elkészített ajtóhoz, ahol zörgethetünk, és a kitartásunk, valamint hitünk jutalmaként megnyittatik. Az ajtón belépve találkozunk Istennel, aki megadja számunkra mindazt, amire szükségünk van. A kegyelem számunkra az, hogy ezeket a lépéseket Isten tette meg először felénk. Jézus Krisztus szavai kérnek, hogy fogadjuk el a szeretetét, keresnek, mint eltévedt juhot a pásztora, és zörget a szívünk ajtaján, hogy beengedve közösségünk lehessen az Istennel.

"Íme, az ajtó előtt állok, és zörgetek: ha valaki meghallja a hangomat, és kinyitja az ajtót, bemegyek ahhoz, és vele vacsorálok, ő pedig énvelem." (Jelenések könyve 3:20)