Bogácsi nyár – Tinitábor (2022.06.27. - 07.02.)

Másodjára jöhettem el segítőként a Benita Tini táborába idén, ami most is sok új élményt hozott számomra és a táborozók számára egyaránt. Hat napot tölthettünk együtt és számos program által ismerhettük meg egymást.

Az első nap mindig a legnehezebb, amikor nem ismerjük még a többieket, nem tudjuk, hogy milyen valakinek az egyénisége, vérmérséklete, gyengeségei, erősségei, szokásai. Nem tudja senki, hogy kik lesznek a héten a barátai, esetleg kik fognak később egy életre szóló támaszává válni a másiknak.

A napok múlásával egyre jobban azt éreztük, hogy szinte egy tábori "családdá" formálódunk és megtanulunk együttműködni. Minden nap sokat sportoltunk, játszottunk, beszélgettünk, és héten háromszor is ellátogattunk a bogácsi strandra, ahol láthattam ezeknek az értékes gyermekeknek az igazi énjét, láthattam őket felszabadulva örülni, láttam a csillogást a szemükben. Szilvásváradra is kirándultunk a Szalajka-völgybe, ahol kisvasúttal, bobozással és egy kisebb gyalogtúrával koronázhattuk meg a napunkat.

A sok élménydús programon felül mégis az esti áhítatok voltak a legkiemelkedőbbek, és ahogy teltek a napok a gyermekek is egyre őszintébbek és nyitottabbak voltak Isten igéje felé. A tábor témája, amiről az esti áhítataink szóltak, idén a félelem volt. Szerintem sajnos mindannyiunknak egy aktuális téma ez, felnőtteknek és gyermekeknek egyaránt. Az esti áhítatok alatt a Dávid és Góliát történetét feldolgozva beszélhettük át azt, hogy Isten milyen reménytelen helyzetben is tud adni nekünk bátorságot, sőt...sok reménytelen helyzetben Ő az, aki győzelemre is vihet minket a legnehezebb próbáinkban is.

Nagyon megszerettem mindenkit, aki eljött a táborba és remélem, hogy nem csak nekem, de a táborozók szívének is egy nagyon kedves hete volt ez! Jó volt látni már tavalyról visszatérő táborozókat, remélem, hogy sokukkal fogok jövőre is találkozni!

Balogh Sára, tábori segítő beszámolója