Az élet győzelme
"Az ige volt az igazi világosság, amely megvilágosít minden embert: ő jött el a világba." (János evangéliuma 1:9)
Születésünkkel megérkeztünk a világ harcmezejére, ahol különböző erők feszülnek egymásnak. Ebben az erőtérben kell megtalálnunk az igazságot, amely olyan életútra vezethet, ahol érdemes végigmenni, és értelmet kaphat az életünk. Utunk során tapasztalható, egymással ellentétes valóságok között kell haladnunk, közben döntéseket hozunk, odaállunk valamelyik oldalra, alárendelve magunkat az ott működő erőknek. Igazság-hamisság, világosság-sötétség, jóság-gonoszság, elutasítás-befogadás, küzdelem-feladás, békesség-háborúság, egészség-betegség, erő-gyengeség, élet-halál - megannyi ellentét. Ezek az erők nyomást gyakorolnak ránk, harcolnak értünk, ellenünk, bennünk.
Ebben az időszakban ünnepeljük a reformációt, és emlékezünk a halottjainkra. Két üzenet jut el hozzánk, amelyek hatással vannak ránk. Egyik az élet beszéde, amely arra hív, hogy igazítsuk életünket újra Isten igéjéhez. A reformációra ma is szükség van, üzenete aktuális: térjünk vissza a Teremtőnkhöz, aki tékozló fiait ma is várja az atyai házba, és Krisztus áldozatáért megbocsájt a bűneit megbánó embernek. Jézus feltámadásával legyőzte a halált, az evangélium híre ma is reményt, békességet, jövőképet ad a léleknek, és eltörli a csüggedés üzenetét, amely a halál tényével szembesít. Az elmúlás gondolata Isten nélkül csak égető hiányt, fájdalmat, megváltozhatatlan tényeket, elmulasztott lehetőségek vádlását adja.
Mi hogyan gondolkodunk az életről és a halálról? A hitetlen ember a földi világra koncentrál, céljai, tervei csak ide kötik, és a vak véletlenben, a körülmények jó alakulásában, magában bízik. A vallásoskodó ember Isten igéjéből kiveszi a számára vonzó ígéreteket, de az örök élet beszéde, a feltámadás valósága megállítja hitét, és valójában a hitetlenség zsákutcájában reked. Az újjászületett lélek már találkozott Istennel, követi a Szentlélek vezetését, igazodik igéjéhez, Krisztusban élő közösséget gyakorolva naponként éli át a megújító reformációt. A sötétség erői is ünnepelnek lelkeket ragadva magukkal. Sokan a félelem, bizonytalanság nyomasztó érzése alatt gonosz természetfeletti erőkhöz fordulnak, hogy kérdéseikre választ kapjanak. A hitető megnyitja számukra az okkult erők kapuját, becsalja őket a hamisság, félelem börtönébe és a látható világban nem megszokott jelenségekkel foglyul ejti lelküket, és megkötözi őket.
Isten utat mutatott nekünk, lehetőséget adott, hogy visszataláljunk a helyes útra, melynek a végén nem a kárhozat, a félelem vár, hanem az örök élet, ahol megszűnik a szenvedés, fájdalom, a halál. Krisztus áldozata eltörölte a bűn zsoldját, az élet legyőzte a halált, a kegyelem megnyitotta a menny kapuját. Az örömhírben vagy a csüggedés üzenetében hiszünk?
"Jézus ekkor ezt mondta neki: Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz énbennem, ha meghal is él, és aki él, és hisz énbennem, az nem hal meg soha. Hiszed-e ezt?" (János evangéliuma 11:25-26)