Élő bizonyságtétel

"Ekkor hirtelen nagy földrengés támadt, úgyhogy megrendültek a börtön alapjai, hirtelen kinyílt minden ajtó, és mindegyikükről lehulltak a bilincsek." (Apostolok cselekedetei 16:26)

Egy izgalmas történet, ahol Isten csodálatos módon avatkozott be gyermekei érdekében. Pál és Szilász börtönbe került, mert megszabadítottak egy jövendőmondó lélektől terhelt asszonyt, aki jóslással nagy hasznot hozott a gazdáinak. Pálékat ezért megverték, és börtönbe zárták. A Biblia így tudósít: "Éjféltájban Pál és Szilász imádkozott, és énekkel magasztalta Istent, a foglyok pedig hallgatták őket." (Apostolok cselekedetei 16:25) A helyzet nehezen felfogható a józan ész által, hiszen ilyenkor átkozódni, vádolni, siránkozni szoktak az emberek, Pál és Szilász azonban dicsérték az Istent. Hitük forrása Jézus Krisztus, az igazság ura volt, élő kapcsolatban voltak Megváltójukkal, aki szívüket betöltötte bátorsággal, őszinte hálával. Nem a körülmények alakulása fényében látták Istent, hanem az aktuális helyzeten túl tekintettek, és bíztak Uruk bölcsességében, tudták, a Teremtő céllal engedte meg életükben a próbát.

Az Istenbe vetett hitünk sokszor megreked, és csak addig tart, amíg a kényelmünk, egészségünk, vagy anyagi jólétünk biztosítva van. Amikor mindez megváltozik, és a helyzet rosszabbra fordul, még azt is megengedjük magunknak, hogy Istent vádoljuk. Tényleg csak arra kell az Isten, hogy teljesítse a kívánságainkat? Hova tűnt az élő bizonyságtétel, amely független a körülményektől? Minden rólunk szól, még az Istenről szóló bizonyságtételek középpontjában is az ember áll. Miért baj ez? Talán azért, mert az ember mögött nincs erő, amit a szabadulásra vágyó foglyok is szeretnének átélni. Oly nagy a szomjúság a hazugságban elmerülő világban az őszinteségre, a hamis utánzatok kínálatában az igazira.

"Mert a teremtett világ sóvárogva várja az Isten fiainak a megjelenését." (Pál levele a rómaiakhoz 8:19) Az embernek a bilincseket leoldó Istenre van szüksége, aki megnyithatja a foglyokként szenvedő lelkek börtönének ajtaját. Isten szabadító kegyelmét olykor csak a nehézségek által tapasztalhatjuk meg. Ne félj, ha Isten próbákat enged meg az életedben, mert ezek által megszülethet szívedben az élő hit, és a mélységben is megtapasztalhatod Jézus szeretetét és szabadító kegyelmét, amelyre mások is felfigyelhetnek.